A MacskaFészek szálláshely környezetéből több költő jutott el a magyar irodalom pantheonjába. Egy egész napot kitöltő, 200 évnél hosszabb időt átívelő irodalmi kirándulást javaslunk, ami több települést és több költőt érint. A szöveg alatt útvonalterv is található.
Dukai Takács Judit, 1795-1836, Duka
Az első hely, ahol érdemes megállni, egy sokak számára sajnos ismeretlen, de szerepét tekintve nagyon fontos költőnő sírboltja Dukán. Egy háziasszony sírja a régi dukai evangélikus temetőben.
A Dukai Takács Judit famíliája Kemenesalja egyik meghatározó középnemesi családja volt. Kúriájuk ma is látható a faluban, bár már nem a család tulajdona. Élete utolsó éveit ebben az épületben töltötte Simonffy András író. Judit Berzsenyi kortársa volt, rokonságban is álltak.
Szülőfaluja 2021. augusztusában emlékére szobrot emelt a temetőtől nem messze, egykori szülőháza közelében.
Berzsenyi Dániel, 1776-1836, Egyházashetye
Berzsenyi Dánielt feltehetően senkinek sem kell bemutatni. Egyházashetye szülötte, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, a magyar mezőgazdasági termelés egyik megújítója.
A hetyei Berzsenyi-kúriába született fiú gyermekkoráról Németh László azt írta, hogy „Berzsenyi első nevelői (…) a testvértelenség, a sok szabad idő s egy komor apa voltak”. 1788-ban, miután Polgár István kissomlyói evangélikus tanító igazolta iskolázottságát, apja a soproni Líceumba küldte tanulni, ahol hét évet töltött, több megszakítással.
Vas megye közönsége szülőházában múzeumot alakított ki.
Weöres Sándor, 1913-1989, Csönge
Berzsenyi Dániel mellett Weöres Sándor (1913-1989) Vas megye másik legjelentősebb költője. A Weöres család csöngei házában ma az ő és felesége emlékházát látogathatják.
Weöres Sándor Szombathelyen született, apja hivatásos katonatiszt és földbirtokos volt. A család anyagi gyarapodása a napóleoni háborúk idejére esett, ha hihetünk Ambrus Lajos írónak. Az én szőlőhegyem című regényében leír egy esetet, amikor Csöngére érkezett egy élelmiszert és takarmányt vásárolni kívánó francia tiszt, de a nyelvi nehézségek miatt nem jutott dűlőre az egyre dühösebb és harciasabb helyiekkel. Ekkor került útjába nemes Weöres István, aki bírta a francia anyanyelvét, így segített neki az adásvételt lebonyolítani. A tiszt hálája jeléül ennek az úrnak adta a sereg legyengült, sebesült lovait. Ambrus a történet konklúziójaként megjegyzi, hogy ezzel megalapozta „egy későbbi nagy poéta, a magyar Orpheus családjának vagyoni biztonságát”.
Nagy László, 1925-1978, Iszkáz
Nagy László a 20. század második fele magyar irodalmának egyik legismertebb költője. Iszkázon született, szülőháza ma emlékmúzeum.
Nagy László költészetét az élménylíra körébe soroljuk. Sokat és könnyen írt, hiszen élményeit, megtapasztalásait vetette a papírra. Verseiben a népi líra jelenik meg, az élet rezdüléseinek rögzítése, a tapasztalatok megfejtése és gyakran mitologizálása. Élete végéig jelen volt verseiben a vidéki fiú ragaszkodása gyökereihez, a folklórhoz és a mitológiához. Szomorúan rövid pályája során több szövege vált szállóigévé, melyeket gyakran idéznek. Munkásságának fontos részét képezte műfordítói tevékenysége is.
