Vas megye Szombathely után legjelentősebb települése a gazdag történelmi múlttal rendelkező Sárvár. Ma fejlett iparáról és Európa-hírű gyógyfürdőjéről ismert.
A mai Sárvár területén már az ókorban is léteztek települések, hiszen itt volt az egyik legjobb átkelőpont a Rába folyón. A római korban Bassiana néven alapítottak települést a rómaiak, a Borostyánkőút mentén. A mai városközpont területén a német betörések ellen építettek földvárat, amit 1192-ben említenek először.
A vár ezután a Kőszegiek, Rozgonyiak, majd a Kanizsayak tulajdonában volt. 1532-ben a várvédők visszavertek egy török támadást. 1535-ben vette feleségül Nádasdy Tamás Kanizsay Orsolyát, így a sárvári vár a Nádasdyak tulajdona, hatalmas birtokaik irányító helye és a reformáció első központja lett.
Nádasdy Tamás támogatásával a lutheri reformáció hívei Sárvár központtal kezdték terjeszteni a megreformált hitet, ehhez a család teljes támogatását bírták. Az ezt követő száz évben megfordult a városban Dévai Bíró Mátyás, aki a magyar Luthernak is neveztek, Tinódi Lantos Sebestyén, akit a vár közelében temettek el, Magyari István, akinek vitája Pázmány Péterrel híres volt, vagy Sylvester János.
Nádasdy a vallás és kultúra bőkezű támogatója volt. Sárváron nagy hírű iskolát építtetett, amit Melanchton Fülöp is támogatott és megalapította a kor legjelentősebb nyomdáját. Ebben a nyomdában adta ki aztán 1539-ben Slyvester Grammatica Hungarolatina címen a magyar irodalmi nyelvet megalapozó nyelvtanát. De Sylvester itt, Sárváron nyomtathatta ki a tíz év munkáját megkoronázó első magyar nyelvű könyvet, a Újszövetség fordítását. Figyelem, ez majd’ ötven évvel előzte meg Károli Gáspár bibliafordítását!
A vár híres tulajdonosa volt még II. Nádasyd Ferenc, a híres Fekete Bég, a törökellenes harcok ikonikus alakja, Magyarország nádora és itt lakott Nádasyd haláláig felesége, Báthori Erzsébet is, aki később állítólagos kegyetlenkedésiről lett hírhedt.
A Nádasdyak rekatolizálása, illetve III. Nádasdy Ferenc Wesselényi-összeesküvésben való részvétele után megszűnt kulturális központ lenni és visszasüllyedt a poros kisvárosok sorába. Nádasdyt a felkelésben való részvétele miatt kivégezték, birtokait elkobozták. Sárvár a következő századokban több tulajdonos kezén is megfordult. Utolsó tulajdonosa a bajor királyi család volt, akik örökség útján jutottak a várhoz és az uradalomhoz. Ez a kor újra az erősödésé volt. A Wittelsbach család korszerű európai módszerek meghonosításával mintagazdaságokat alakított ki, az addigi legelőerdőként használt Farkas-erdőből újra csodás rengeteget csináltak. A család ragaszkodása Sárvárhoz még az államosítás utáni időkben is sokáig megmaradt. A Vár ma múzeum és kulturális központ.
A város újkori történelme igazából a kilencvenes évek közepén kezdődött. A város akkor polgármestere elérte, hogy jelentős ipar telepedjen le a városban. Az így keletkezett iparűzési adó megtakarításából és az I. Széchenyi Terv forrásaiból 2002-ben átadták az új Sárvári Gyógyfürdőt, amit azóta folyamatosan bővítenek. A fürdőfejlesztés nyomán jelentős szálláshely bővítés is történt a településen, így ma már méltán Európa-hírű fürdővárás Sárvár.
A város közterületei az elmúlt 25 évben megújultak, a városközpontba nagyszerű közösségi tereket építettek ki, megújul a Csónakázótó környéke. A fejlesztések egyaránt szolgálják a város lakosságát és az idejüket itt töltő magyar és külföldi vendégeket.
