Weöres Sándor – Károlyi Amy Emlékház, Csönge

Weöres Sándor – Károlyi Amy Emlékház, Csönge

Berzsenyi Dániel mellett Weöres Sándor (1913-1989) Vas megye másik legjelentősebb költője. A Weöres család csöngei házában ma az ő és felesége emlékházát látogathatják.

Weöres Sándor Szombathelyen született, apja hivatásos katonatiszt és földbirtokos volt. A család anyagi gyarapodása a napóleoni háborúk idejére esett, ha hihetünk Ambrus Lajos írónak. Az én szőlőhegyem című regényében leír egy esetet, amikor Csöngére érkezett egy élelmiszert és takarmányt vásárolni kívánó francia tiszt, de a nyelvi nehézségek miatt nem jutott dűlőre az egyre dühösebb és harciasabb helyiekkel. Ekkor került útjába nemes Weöres István, aki bírta a francia anyanyelvét, így segített neki az adásvételt lebonyolítani. A tiszt hálája jeléül ennek az úrnak adta a sereg legyengült, sebesült lovait. Ambrus a történet konklúziójaként megjegyzi, hogy ezzel megalapozta „egy későbbi nagy poéta, a magyar Orpheus családjának vagyoni biztonságát”.

Költőnk tehát módos családba született. A pápai, majd a csöngei evangélikus általános iskolákban tanult, de gyenge fizikuma miatt végül magántanulóként fejezte be az alapfokú tanulmányait. 1924-ben a szombathelyi reálgimnáziumba került és kosztos gyerekként Pável Ágoston, nyelvész, néprajzkutató, a magyarországi szlovének leghíresebbje, a megye szellemi életének kiemelkedő alakja fogadta otthonába.

Első novelláját a szombathelyi Hír című lap jelentette meg, első négy versét pedig az Erő publikálta. Némi viszontagságok árán elvégezte a reálgimnáziumot. Közben kapcsolatba került Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel. Ennek eredményeként Babits 1931-ben megjelentette a Nyugatban egy versét – Weöres akkor még gimnazista diák volt. Pécsett járt egyetemre, közben egyre ismertebb és kedveltebb alakja lett az irodalmi közéletnek.

1970-ben kapta meg a Kossuth-díjat, majd 1982-ben műfordítói munkájának elismeréseként a Forintos-díjat.

Weöres Sándor költészetével biztosan találkozott már mindenki. Lírája minden korosztályt elérte, nemzedékek nőttek fel gyermekversein. Költészete csodás alkotásokban mutatja be a világ tarkaságát, szépségeit. Az egyszavas alkotásoktól a verses regényekig. Költészetére hatott a buddhizmus, az emberi létet áramló és megújuló folyamatnak tekintette. Elutasította a költészet befelé fordulását, személyiségközpontúságát. Munkásságának fontos részét képezte a versfordítás, több nemzet összefoglaló antológiájában szerepelnek fordításai.

Talán legismertebb, legtöbbször megszólaltatott verse a Galagonya. A vers a Kodály Zoltán felkérésére készült Rongyszőnyeg ciklus darabja. Utal a csöngei emlékként felizzó galagonyabokrokra, de a biblia csipkebokor izzására is. Weöres Sándor is többször kölcsönözte dalok ritmusát verseihez, ehhez a vershez egy Országúton hosszú a jegenyesor című katonadal volt az alap.

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.

Károlyi Amy (1909-2003), József Attila-díjas költő, műfordító Weöres Sándor felesége volt 1946-tól a költő haláláig. Csakúgy, mint férje, ő is a Nyugat harmadik generációjának tagjaként indult.

A csöngei emlékház első szobáját Weöres halálának évében adták át a gyermokkora legfontosabb helyszínélül szolgáló házban, jelenlegi formáját 2006-ban kapta. A ház egykori udvarán, a jelenlegi emlékparkban áll a költő 2003-ban felavatott szobra, Segesdi György alkotása, amit sajnos 2013-ban színesfémgyűjtők elloptak és feldaraboltak. A tetteseket néhány órán belül elfogták, de a szobor megsemmisült. 2014-ben eredeti állapotában újraállították.

Weöres Sándor emlékét a megye őrzi, Szombathely színháza névadójául őt választotta.